A két leggyakrabban használt rendszer a számkódos, valamint a kártyás, de ezen kívül elterjedőben vannak a biometrikus rendszerek fajtái is.

A legegyszerűbb a számkódos beléptető. Ezt leginkább gyalogosforgalom szabályozására használják néhány bejárat esetén. Alacsony biztonsági szintet nyújtó, egyszerű beléptető megoldás. A számkód könnyen illetéktelen kezekbe kerülhet, valamint ellenőrizni is nehezebb, hiszen a beléptető nem kapcsolódik számítógéphez. Előnye viszont az egyszerű kiépítés és az alacsony ár.

A kártyás beléptető rendszer az előzőnél egy magasabb szintű védelem. Működhet önállóan, vagy rendszerhez csatlakoztatva. Beltéri és kültéri használatra is alkalmasak, legyen szó gyalogos vagy gépjármű forgalomról. Számítógép segítségével nyomon követkető a kártya használója, visszamenőleg is ellenőrizhetjük mikor, hol, mennyi időt tartózkodott. Az elveszett kártyák azonnal letilthatóak így a kártyával való visszaéléseket is ki lehet zárni.

Az ujjlenyomat azonosítás a biometrikus fajták közé sorolandó, az egyik legelterjedtebb. A szenzor az ujjak végén lévő barázdák mintázatát olvassa be. Ez történhet piezo érzékelő fólia segítségével, kapacitív érzékelővel, vagy optikai érzékelési móddal. A képfeldolgozás itt is egy algoritmus alapján történik, mely a rendszerbe korábban betáplált adatokból dolgozik. Ezeket általában nagy biztonságot megkövetelő helyekre szokták telepíteni.

Ezek a rendszerek az emberi szervezet valamely egyedi jellegzetessége alapján azonosít, ezeket pedig nem lehet átruházni.

További biometrikus beléptető rendszerek fajtái:
– hangazonosítás
– ujjlenyomat azonosítás
– íriszazonosítás
– retinaazonosítás
– véna alapú azonosítás
– kéz erezet azonosítás
– arcfelismerésen alapuló azonosítás